Gondozási szabadság 2026: Kinek jár, hogyan igényelhető és fizetett-e?

Mi az a gondozási szabadság és mi változott 2026-ra?

Mi az a gondozási szabadság és mi változott 2026-ra?

A gondozási szabadság a Munka Törvénykönyve (Mt.) 55. § (1) bekezdés l) pontja alapján biztosított mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól. Ez az évi legfeljebb 5 munkanap olyan esetekre vehető igénybe, amikor a munkavállalónak súlyos egészségügyi okból gondozásra szoruló hozzátartozóját vagy vele egy háztartásban élő személyt kell személyesen ápolnia. Lényeges jogi megkülönböztetés, hogy – eltérő megállapodás hiányában – erre az időtartamra a munkáltató nem köteles távolléti díjat fizetni.

A jogintézmény háttere és a 2026-os helyzet

A gondozási szabadság intézménye az Európai Unió munka és magánélet egyensúlyáról szóló irányelvének (Work-Life Balance Directive) átültetésével került a magyar jogrendbe. Bár a jelentős Munka Törvénykönyve módosítás már korábban bevezette ezt a lehetőséget, a gyakorlati alkalmazás szabályai 2026-ra kristályosodtak ki teljesen.

A munkajog 2026-os állása szerint a szabályozás keretei változatlanok maradtak: a szabadság nem alanyi jogon járó fizetett távollét, hanem egy igazoláshoz kötött mentesülés. A jogalkotó szándéka egyértelműen az volt, hogy váratlan, súlyos egészségügyi krízishelyzetekben (például egy hirtelen műtét utáni otthoni felügyeletnél) biztosítson rugalmasságot anélkül, hogy a munkavállaló állása veszélybe kerülne.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legfontosabb különbségeket a hagyományos szabadság és a gondozási szabadság között, mivel a munkajog 2026-ban is élesen elhatárolja ezeket:

Szempont	Rendes Szabadság	Gondozási Szabadság
Időtartam	Életkortól függő (min. 20 nap)	Maximum 5 munkanap / év
Fizetés	Távolléti díj jár	Díjazás nélküli (alapesetben)
Igénylés oka	Pihenés, rekreáció	Súlyos egészségügyi ok miatti gondozás
Igazolás	Nem szükséges orvosi igazolás	Kezelőorvosi igazolás kötelező
Kinek az ápolására?	Nem releváns	Hozzátartozó vagy egy háztartásban élő

Kinek jár és hogyan kell igazolni?

A gondozási szabadság igénybevételének feltételrendszere szigorú. Nem elegendő bemondásra hivatkozni a betegségre; a törvényi megfeleléshez az alábbiak szükségesek:

• Személyes érintettség: A gondozást végző munkavállalónak vagy a hozzátartozóját (házastárs, szülő, gyermek), vagy a vele egy lakcímen élő személyt kell ápolnia.
• Súlyos egészségügyi ok: A kezelőorvosnak igazolnia kell, hogy az érintett állapota jelentős gondozást vagy támogatást tesz szükségessé.
• Igazolás tartalma: Az igazoláson szerepelnie kell az ápolásra szoruló személy nevének, az állapot súlyosságára vonatkozó orvosi megállapításnak, valamint a gondozás várható időtartamának.

Fontos megjegyezni, hogy bár a szabadság alatt bér nem jár, a társadalombiztosítási jogviszony nem szünetel, de a szolgálati időbe ez az időszak – járulékfizetés hiányában – speciális szabályok szerint számít bele. Amennyiben az 5 nap nem elegendő, érdemes tájékozódni az egyéb állami segítségekről is, erről bővebben a Gondozási támogatás igénylése 2026: Útmutató, feltételek és összegek című cikkünkben írtunk.

A gyakorlatban sok munkáltató méltányosságból engedélyezhet fizetett távollétet is, de törvényi kötelezettségük kizárólag a munkahely féltése nélküli távolmaradás biztosítására vonatkozik erre az 5 napra.

A jogosultság feltételei: Kinek jár a gondozási szabadság?

A jogosultság feltételei: Kinek jár a gondozási szabadság?

Gondozási szabadságra 2026-ban minden olyan munkavállaló jogosult, aki súlyos egészségi ok miatt gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a vele egy fedél alatt élő személynek nyújt személyes támogatást. Az évi legfeljebb 5 munkanap mentesülés igénybevételéhez elengedhetetlen a kezelőorvos által kiállított hivatalos igazolás bemutatása a munkáltató felé, amely igazolja a gondozás szükségességét.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) szigorú, mégis életszerű kereteket szab a jogosultságnak. Nem elegendő csupán a betegség ténye; a törvény kifejezetten a hozzátartozó gondozása vagy támogatása céljából teszi lehetővé a távollétet. A jogosultság két fő pilléren nyugszik: a személyi körön és az orvosi indokoltságon.

1. A jogosult személyi kör meghatározása

A törvény különbséget tesz a vérszerinti/jogi hozzátartozók és az egyéb, életvitelszerűen együtt élő személyek között. Ez a megkülönböztetés kulcsfontosságú, hiszen sok modern családszerkezet nem alapul házasságon vagy vérségi kapcsolaton.

Az alábbi táblázat tisztázza, kinek az ápolása esetén igényelhető a szabadság:

Kategória	Kik tartoznak ide?	Feltétel
Egyeneságbeli rokonok	Szülő, nagyszülő, gyermek, unoka	Nincs lakcímhez kötve
Házastárs	Férj, feleség	Nincs lakcímhez kötve
Testvérek	Édestestvér, féltestvér	Nincs lakcímhez kötve
Egyéb hozzátartozók	Házastárs egyeneságbeli rokona, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő/gyermek	Nincs lakcímhez kötve
Nem hozzátartozó	Élettárs, barát, távolabbi rokon	Közös háztartás igazolása kötelező

Amint a táblázatból is látszik, a közös háztartás megléte bizonyos esetekben döntő tényező. Ha például élettársát ápolja, aki jogilag nem minősül hozzátartozónak az Mt. szerint (kivéve a bejegyzett élettársat), csak akkor jogosult a szabadságra, ha ugyanazon a lakcímen élnek.

2. Súlyos egészségi ok és orvosi igazolás

A jogosultság másik sarokköve a súlyos egészségi ok fennállása. A jogalkotó szándéka szerint ez a szabadságtípus nem a kisebb megbetegedésekre (például egy egyszerű nátha) szolgál, hanem olyan helyzetekre, amikor a beteg jelentős mértékű segítségre vagy személyes jelenlétre szorul.

Az igazolás menete a következő:

• Kezelőorvos szerepe: A beteg kezelőorvosa állítja ki az igazolást. Ez tartalmazza, hogy a beteg súlyos egészségi okból gondozásra szorul.
• Időtartam: Az igazolásnak fednie kell a kért szabadság időtartamát.
• Benyújtás: A dokumentumot haladéktalanul át kell adni a munkáltatónak.

Amennyiben otthoni ápolásra kényszerül, érdemes tájékozódnia a további lehetőségekről is. Részletes segítségért olvassa el a Gondoskodás otthon: Teljes körű útmutató a támogatásokhoz és teendőkhöz 2026-ban című cikkünket, amely segít eligazodni a gyakorlati teendőkben.

Fontos: A gondozási szabadság nem összekeverendő a táppénzzel vagy a gyermekápolási táppénzzel (GYÁP). Ez egy speciális munkajogi mentesülés, amely alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de erre az időszakra a törvény szerint alapesetben nem jár díjazás, hacsak a munkáltatóval kötött belső megállapodás vagy kollektív szerződés másként nem rendelkezik.

Kik számítanak hozzátartozónak?

Kik számítanak hozzátartozónak?

A Munka Törvénykönyve 2026-os szabályozása alapján gondozási szabadságra jogosult a munkavállaló, ha súlyos egészségügyi okból gondozásra szoruló hozzátartozóját, vagy a vele közös háztartásban élő személyt ápolja. A törvényi definíció magában foglalja a házastársat, az egyeneságbeli rokonokat, a testvért, valamint a szülői jogállással kapcsolatos viszonyokat is.

A jogosultság megállapításánál kulcsfontosságú a pontos jogi besorolás. A jogalkotó különbséget tesz a vér szerinti rokonság és az életvitelszerű együttélés között, ezzel biztosítva, hogy az élettársak vagy nem rokon lakótársak ápolása is megoldható legyen.

Az alábbi táblázat részletesen bemutatja, kik után igényelhető a szabadság 2026-ban:

Kategória	Jogosultak köre (Pontos meghatározás)
Egyeneságbeli rokon	A felmenők (szülő, nagyszülő) és a lemenők (gyermek, unoka).
Házastárs	A törvényesen összeházasodott férj vagy feleség.
Oldalági rokon	A testvér.
Szülői jogállás	Az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek.
Házastárs rokonsága	A házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
Nem rokon	Bárki, aki a munkavállalóval igazoltan közös háztartásban él (pl. élettárs).

A közös háztartás szabályai

Gyakori tévhit, hogy kizárólag vér szerinti rokon ápolására vehető ki a szabadság. A jogszabály engedékeny: amennyiben a gondozásra szoruló személy nem minősül a fenti értelemben vett hozzátartozónak, de a munkavállalóval egy címen, életvitelszerűen együtt lakik, a jogosultság fennáll. Ezt jellemzően lakcímkártyával vagy hatósági igazolással szükséges alátámasztani a munkáltató felé.

A gondozási szabadság igénylése előtt minden esetben mérlegelni kell az ápolás várható időtartamát és költségeit. Amennyiben az ápolás tartósabb anyagi terhet ró a családra, javasoljuk, hogy tájékozódjon a Gondozási támogatás igénylése 2026: Útmutató, feltételek és összegek című cikkünkből a további pénzügyi lehetőségekről.

Fontos kitétel: A kezelőorvosnak minden esetben igazolnia kell a súlyos egészségügyi okot, függetlenül attól, hogy egyeneságbeli rokon vagy csupán lakótárs az ellátott személy.

Mit jelent a súlyos egészségi ok?

Mit jelent a súlyos egészségi ok?

A súlyos egészségi ok olyan állapotot jelöl, amely miatt a hozzátartozó vagy a munkavállalóval egy háztartásban élő személy jelentős mértékű gondozásra vagy támogatásra szorul. Ez nem vonatkozik enyhe, átmeneti betegségekre; a jogosultsághoz minden esetben kezelőorvosi igazolás szükséges, amely hivatalosan tanúsítja a gondozási szabadság indokoltságát és a személyes közreműködés elengedhetetlenségét.

A Munka Törvénykönyve szigorúan különbséget tesz a hagyományos betegszabadság és a gondozási szabadság indokai között. Egy egyszerű nátha, szezonális influenza vagy egy rutin fogászati beavatkozás nem meríti ki a törvényi feltételeket. A szabályozás célja, hogy a munkavállaló akkor mentesüljön a rendelkezésre állási kötelezettség alól, amikor szerette állapota drasztikusan megköveteli a fizikai jelenlétet és ápolást.

Ha bizonytalan abban, milyen feladatok hárulhatnak Önre egy ilyen helyzetben, a Gondoskodás otthon: Teljes körű útmutató a támogatásokhoz és teendőkhöz 2026-ban című írásunk részletesen bemutatja a gyakorlati tudnivalókat.

Mikor igényelhető a szabadság?

A jogosultság megállapításához érdemes áttekinteni az alábbi összehasonlítást, amely segít eligazodni a mindennapi esetek között:

Állapot / Helyzet	Jogosít-e gondozási szabadságra?	Magyarázat
Szezonális influenza, nátha	NEM	Általános betegségnek minősül, nem igényel jelentős támogatást.
Műtét utáni lábadozás	IGEN	Ha a beteg önellátásra átmenetileg képtelen (pl. mozgásában korlátozott).
Krónikus betegség akut romlása	IGEN	Olyan állapot, amely azonnali és intenzív felügyeletet tesz szükségessé.
Rutin orvosi vizsgálat kísérete	NEM	Ez általában nem minősül jelentős mértékű gondozásnak.
Onkológiai kezelés támogatása	IGEN	A mellékhatások vagy a kezelés jellege miatti fizikai/lelki támogatás esetén.

Az orvosi igazolás szerepe

A gondozási szabadság igénybevételének alapfeltétele a papíralapú vagy elektronikus orvosi igazolás. Ezt nem a munkavállaló háziorvosa, hanem a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa (háziorvos vagy szakorvos) állítja ki.

Az igazolásnak tartalmaznia kell:

• A beteg személyazonosító adatait.
• A gondozást végző személy adatait.
• A nyilatkozatot arról, hogy a beteg súlyos egészségi okból jelentős mértékű gondozásra szorul.
• Az indokolt időtartamot (amely évente legfeljebb 5 munkanap lehet).

Fontos hangsúlyozni, hogy a "jelentős mértékű gondozás" fogalmát az orvos szakmai kompetenciája megítélni. Amennyiben az állapot tartós ápolást igényel, érdemes tájékozódni a hosszabb távú lehetőségekről is, melyekről a Gondozási alternatívák 2026: Teljes útmutató a legjobb idősellátási döntéshez cikkünkben írtunk bővebben.

Fizetett vagy fizetetlen a gondozási szabadság 2026-ban?

Fizetett vagy fizetetlen a gondozási szabadság 2026-ban?

A hatályos jogszabályok értelmében a gondozási szabadság 2026-ban alapesetben fizetetlen távollétnek minősül. A Munka Törvénykönyve biztosítja a munkavégzés alóli mentesülést súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó ápolása céljából, azonban törvényi szinten távolléti díj fizetésére nem kötelezi a munkáltatót. Ez azt jelenti, hogy az igénybe vett napokra a dolgozó nem kap munkabért, kivéve, ha a munkáltató belső szabályzata vagy kollektív szerződése önkéntesen, a törvényi minimumnál kedvezőbben rendelkezik.

Miért fontos a különbségtétel?

Sokan tévesen a betegszabadsággal vagy a táppénzzel azonosítják ezt a jogintézményt, ami anyagi szempontból kockázatos félreértés. Míg a saját betegség esetén járó távollétre jövedelempótlás illeti meg a munkavállalót, addig a gondozási szabadság – bár a munkahelyét védi – a pénztárcáját nem kíméli.

Ez a gyakorlatban egy speciális fizetetlen szabadság formájaként működik, amelyet a munkáltató nem tagadhat meg, ha a feltételek (orvosi igazolás) teljesülnek.

Összehasonlító táblázat: Gondozási szabadság vs. Egyéb távollétek

Az alábbi táblázat segít átlátni az alapvető különbségeket a 2026-os szabályozás alapján:

Távollét típusa	Fizetett?	Mértéke	TB jogviszony státusza
Gondozási szabadság	NEM (Alapesetben)	0%	Szünetel a biztosítás (járulékfizetési kötelezettség felmerülhet)
Betegszabadság	IGEN	A távolléti díj 70%-a	Biztosított
Táppénz	IGEN	A napi átlagkereset 50-60%-a	Biztosított
Rendes szabadság	IGEN	100% távolléti díj	Biztosított

A TB járulék fizetés és a biztosítás kérdése

Mivel a gondozási szabadság ideje alatt a munkavállalónak nincs jövedelme, így a béréből semmilyen járulékot nem vonnak le. Ez kritikus pont: a társadalombiztosítási szabályok szerint a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a biztosítási jogviszony szünetel.

• Egészségügyi szolgáltatás: A munkavállalónak az egészségügyi ellátásra való jogosultsága érdekében a távollét idejére egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie maga után, kivéve, ha más jogcímen (pl. szociális rászorultság) mentesül ez alól.
• Nyugdíj: A fizetetlen időszak nem számít bele a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe.

Ha a kieső jövedelem és a járulékfizetés komoly terhet jelent a családnak, érdemes megvizsgálni a tartós ápolás esetén elérhető egyéb állami juttatásokat, amelyek bár alacsonyabb összegűek, de biztosítják a TB jogviszonyt. A lehetőségekről részletesen írtunk a Gondozási támogatás igénylése 2026: Útmutató, feltételek és összegek című cikkünkben.

Fontos: Mielőtt benyújtja igényét, mindenképpen egyeztessen a HR osztállyal vagy a könyveléssel a TB járulék fizetés technikai részleteiről, hogy ne érje meglepetés a következő havi elszámolásnál vagy az orvosi ellátás igénybevételekor.

A társadalombiztosítás (TB) helyzete a távollét alatt

A társadalombiztosítás (TB) helyzete a távollét alatt

A gondozási szabadság igénybevétele alatt a munkaviszony nem szűnik meg, csupán szünetel, azonban mivel ez az időszak díjazásmentes, a munkáltató nem fizet utána társadalombiztosítási járulékot. Ez azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási jogviszony ezen napokra szünetel, így a munkavállalónak saját magának kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot (TB-t) ahhoz, hogy az orvosi ellátásra való jogosultsága folyamatos maradjon, és a TAJ-kártyája ne váljon érvénytelenné ("pirossá").

Bár a munkajogi védelem él – tehát a munkavállalót nem lehet elbocsátani a távollét miatt –, a pénzügyi kötelezettségek átalakulnak. A 2026-os szabályozás értelmében a fizetés nélküli szabadság idejére eső járulékfizetési kötelezettség alól a gondozási szabadság sem képez kivételt. A munkáltató a T1041-es nyomtatványon jelenti be a NAV felé a biztosítási jogviszony szünetelését, ami automatikusan előírja a magánszemély fizetési kötelezettségét.

Pénzügyi és jogi különbségek áttekintése

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogyan változik a státusz egy átlagos munkanap és a gondozási szabadság napjai között:

Szempont	Normál munkanap	Gondozási szabadság napja
Munkabér	A munkáltató fizeti	Nincs díjazás (fizetés nélküli)
TB járulékfizető	A munkáltató vonja és fizeti	A munkavállaló fizeti (magánszemélyként)
Biztosítási jogviszony	Folyamatos	Szünetel
Egészségügyi ellátás	Biztosított	Jogosult (ha a járulékot befizeti)
NAV bejelentés	Nincs teendő	Munkáltató jelenti a szünetelést

A járulékfizetés gyakorlati lépései 2026-ban

A távollét idejére eső egészségügyi szolgáltatási járulék összegét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számlájára kell átutalni. A fizetési kötelezettség a távollét első napjától fennáll. Fontos, hogy nem szükséges azonnal, a szabadság napján rohanni a bankba; a NAV általában határozatot küld, vagy az Ügyfélkapun keresztül ellenőrizhető az adószámla, és utólag, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig rendezhető a tartozás.

A napi tétel 2026-ban is fix összeg, amelyet a központi költségvetési törvény határoz meg. Ezt a tételt a szabadságnapok számával (1-5 nap) kell beszorozni. Bár ez az összeg nem hatalmas teher, az adminisztráció elmulasztása később kellemetlen adótartozást eredményezhet.

Mivel a gondozási szabadság alatt a jövedelem kiesik, sok család számára fontos lehet egyéb pénzügyi források felkutatása. A kieső bér pótlására vagy az ápolási költségek enyhítésére érdemes áttekinteni a Gondozási támogatás igénylése 2026 című útmutatónkat, ahol részletesen tárgyaljuk az elérhető állami segítségeket.

Kiemelt figyelmeztetés: Ha a munkavállaló a gondozási szabadság ideje alatt más jogcímen (pl. nyugdíjasként, GYES/GYED alatt, vagy egyetemi hallgatóként) egyébként is jogosult egészségügyi ellátásra, akkor mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól. Ebben az esetben a biztosítási jogviszony szünetelése nem érinti az orvosi ellátáshoz való jogot.

A gondozási szabadság igénylésének menete

A gondozási szabadság igénylésének menete

A gondozási szabadság igénylése 2026-ban egy írásbeli kérelem benyújtásával kezdődik a munkáltató felé, amelyet az ápolásra szoruló hozzátartozó kezelőorvosa által kiállított igazolással kell alátámasztani. A folyamat jogszabályi keretekhez kötött: a munkavállalónak a távollétet főszabály szerint legalább 15 nappal előre be kell jelentenie, kivéve a hirtelen fellépő, sürgős orvosi eseteket.

A gördülékeny ügyintézés érdekében kövesse az alábbi háromlépcsős protokollt. Ez biztosítja, hogy a munkáltató ne utasíthassa el a kérelmet formai hibákra hivatkozva.

1. A kérelem benyújtása és bejelentés

Az első lépés a munkáltató hivatalos tájékoztatása. Bár a szóbeli jelzés az emberi kapcsolatok miatt fontos, jogilag kizárólag az írásos forma nyújt védelmet. A kérelem benyújtása során nem szükséges bonyolult jogi nyelvezetet használni, de a dokumentumnak egyértelműnek kell lennie.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• Az igényelt szabadság kezdő és várható befejező dátumát.
• A gondozásra szoruló személy megnevezését és a rokonsági fokot.
• Hivatkozást a Munka Törvénykönyve vonatkozó paragrafusára (gondozási szabadság).

Szakértői tipp: Érdemes a kérelmet két példányban elkészíteni, és az átvételt a munkáltatóval aláíratni. Ha a családi helyzet tartós ápolást igényel, javasoljuk, hogy tájékozódjon a pénzbeli juttatásokról is a Gondozási támogatás igénylése 2026: Útmutató, feltételek és összegek című cikkünkben, mivel a gondozási szabadság alapvetően díjazás nélküli távollét.

2. Az orvosi dokumentáció beszerzése

A kérelem lelke a kezelőorvosi igazolás. E nélkül a munkáltató nem köteles kiadni a szabadságot. Fontos tisztázni: a háziorvos vagy a szakorvos állítja ki azt a dokumentumot, amely igazolja, hogy a hozzátartozó jelentős mértékű gondozásra vagy támogatásra szorul súlyos egészségügyi okból.

Sokan keresnek az interneten orvosi igazolás minta dokumentumokat, de 2026-ban az EESZT rendszer és a sztenderdizált orvosi szoftverek miatt az orvosok többsége saját, hitelesített formanyomtatványt használ. Önnek nem a formátumot, hanem a tartalmi elemeket kell ellenőriznie az átvételkor.

Mit kell tartalmaznia az igazolásnak?

Adat típusa	Kötelező tartalom	Miért fontos?
Beteg adatai	Név, TAJ szám, lakcím	Egyértelmű azonosítás a munkáltató felé.
Indoklás	"Súlyos egészségügyi okból gondozásra szorul"	Ez a jogszabályi kulcskifejezés, enélkül érvénytelen.
Időtartam	A gondozás várható időtartama	Ez határozza meg a szabadság hosszát (max. 5 munkanap/év).
Rokonság	Nyilatkozat a hozzátartozói viszonyról	Csak közeli hozzátartozó vagy azonos háztartásban élő után jár.

3. Jóváhagyás és határidők

A dokumentumok leadása után a labda a munkáltató térfelén pattog. A jogszabály nem teszi lehetővé a munkáltató számára a mérlegelést, amennyiben a feltételek (orvosi igazolás, rokoni kapcsolat) fennállnak. A szabadságot a kért időpontban köteles kiadni.

Azonban a határidők betartása mindkét fél részéről kritikus:

• Munkavállaló: Lehetőleg 15 nappal előre jelezze az igényt. Sürgősségi esetben (pl. hirtelen stroke, baleset) a "haladéktalanul" elv érvényesül.
• Munkáltató: Az igazolás kézhezvételét követően azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül vissza kell igazolnia a távollét adminisztrálását.

Amennyiben az otthoni ápolás hosszabb távú megoldást kíván, és a gondozási szabadság kerete (az évi 5 nap) kimerült, érdemes megfontolni a professzionális segítség bevonását. Erről bővebben a Gondoskodás otthon: Teljes körű útmutató a támogatásokhoz és teendőkhöz 2026-ban írásunkban olvashat. Ne feledje: a gondozási szabadság alatt a munkaviszony szünetel, de a TB jogviszony fennmarad, így az egészségügyi ellátásra való jogosultság nem vész el.

Milyen orvosi igazolás szükséges?

A gondozási szabadság jogszerű igénybevételéhez elengedhetetlen a gondozásra szoruló hozzátartozó kezelőorvosa által kiállított, hivatalos orvosi igazolás. A dokumentumnak tanúsítania kell, hogy a beteg súlyos egészségügyi állapota miatt jelentős gondozásra vagy támogatásra szorul. Bár egységes, központilag előírt formanyomtatvány nem létezik, az igazolásnak kötelezően tartalmaznia kell az ellátás orvosi indokát és a gondozás várható időtartamát.

A kezelőorvos szerepe és az igazolás tartalma

A munka törvénykönyve (Mt.) nem ír elő speciális nyomtatványt, azonban a munkáltató felé történő elszámolhatóság érdekében az igazolásnak szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. Az igazolást a beteg háziorvosa vagy a szakellátást végző szakorvos állítja ki. Fontos különbséget tenni: ez nem azonos a keresőképtelenségről szóló „táppénzes papírral”, ez kifejezetten a hozzátartozó ápolási szükségletét igazolja.

A 2026-os gyakorlat alapján az alábbi adatokat kell feltüntetni az igazoláson a jogszabályi megfeleléshez:

Adatkör	Kötelező tartalom és magyarázat
Beteg azonosítása	A gondozásra szoruló személy neve, születési adatai, lakcíme és TAJ száma.
Gondozási szükséglet	Az orvos nyilatkozata arról, hogy a beteg súlyos egészségügyi okból jelentős gondozásra vagy támogatásra szorul.
Időtartam	A gondozási szabadság igénybevételének konkrét időszaka (maximum 5 munkanap évente).
Orvos adatai	A kiállító orvos neve, pecsétszáma, aláírása és az intézmény bélyegzője.
Dátum	A kiállítás napja (lehetőleg a szabadság megkezdése előtt vagy azzal egy időben).

Mit jelent a "súlyos egészségügyi ok"?

A törvényi definíció szerint a kezelőorvos szakmai kompetenciája eldönteni, mi minősül olyan súlyos egészségügyi oknak, amely a munkavállaló személyes jelenlétét teszi szükségessé. Ez lehet egy hirtelen fellépő betegség, egy krónikus állapot akut rosszabbodása, vagy egy kórházi beavatkozást követő otthoni lábadozás.

Amennyiben a hozzátartozó állapota nem csupán átmeneti, hanem hosszabb távú felügyeletet igényel, a gondozási szabadság 5 napja nem lesz elegendő. Ilyen esetekben érdemes áttekinteni a Gondoskodás otthon: Teljes körű útmutató a támogatásokhoz és teendőkhöz 2026-ban című írásunkat a további lehetőségekről.

Gyakorlati lépések az igazolás beszerzéséhez:

• Jelezze előre: Ha tervezett beavatkozásról van szó, kérje az igazolást előre a szakorvostól.
• Azonnali cselekvés: Sürgősségi esetben a lehető leghamarabb vegye fel a kapcsolatot a hozzátartozó háziorvosával.
• Munkáltató tájékoztatása: Az igazolást haladéktalanul juttassa el a HR osztályra vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójához, mivel a gondozási szabadság (bár alapesetben fizetés nélküli) igazolt távollétnek minősül, így védettséget biztosít.

Ne feledje: a munkáltató jogosult ellenőrizni az igazolás hitelességét, de a beteg diagnózisának részleteit az orvosi titoktartás védi, így az igazoláson nem kötelező a konkrét betegség BNO kódjának szerepelnie, csupán a gondozási szükséglet tényének.

Megtagadhatja-e a munkáltató a kiadást?

Megtagadhatja-e a munkáltató a kiadást?

A munkáltató nem tagadhatja meg a gondozási szabadság kiadását, amennyiben a munkavállaló teljesíti a jogszabályi feltételeket és határidőn belül benyújtja a kezelőorvosi igazolást. Ez a távollét alanyi jogon jár, évente legfeljebb 5 munkanap tartamban. Bár a feleknek a Munka Törvénykönyve szerint együtt kell működniük, a súlyos egészségi okból fakadó sürgősség miatt a munkáltató mérlegelési jogköre ebben az esetben gyakorlatilag nulla; a kérést köteles teljesíteni.

A munkáltató jogai és kötelezettségei

Bár a gondozási szabadság kiadása kötelező, a munkáltatónak joga van ellenőrizni a jogosultságot. A visszaélések elkerülése végett a cég kérheti a gondozásra szoruló hozzátartozó vagy egy háztartásban élő személy kezelőorvosa által kiállított igazolást.

Fontos különbséget tenni a hagyományos éves szabadság és a gondozási célú távollét között jogi szempontból:

Szempont	Hagyományos Szabadság	Gondozási Szabadság
Kiadás joga	Alapvetően a munkáltató rendelkezik vele (a munkavállaló meghallgatásával).	A munkavállaló kérésére kötelező kiadni.
Megtagadás	Kivételesen fontos gazdasági érdek esetén elhalasztható.	Nem tagadható meg, ha az orvosi igazolás rendelkezésre áll.
Időzítés	A munkáltató ütemezheti át.	Az egészségügyi szükséglet és a sürgősség határozza meg.
Díjazás	Fizetett távollét (távolléti díj).	Alapesetben fizetés nélküli (kivéve egyedi megállapodás).

Felmondási védelem és biztonság

Sok munkavállaló tart attól, hogy a munkahelyi hiányzás miatt retorzió éri. A jogszabályok 2026-ban is szigorúan védik a munkavállalókat:

• Tilos a hátrányos megkülönböztetés: A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt azért, mert a dolgozó gondozási szabadságot igényelt vagy vett igénybe.
• Felmondási védelem: A gondozási szabadság tartama alatt közölt felmondás esetén a felmondási idő legkorábban a távollét megszűnését követő napon kezdődhet el. Ez időnyerést biztosít, de nem jelent abszolút védettséget a felmondás közlése ellen, csupán a felmondási idő kezdetét tolja ki.

Ha a hozzátartozó állapota tartós ápolást igényel, és az 5 napos keret nem elegendő, a családoknak érdemes megvizsgálniuk egyéb anyagi és logisztikai lehetőségeket is. Ilyen esetekben nyújthat segítséget a Gondozási támogatás igénylése 2026: Útmutató, feltételek és összegek című részletes összefoglalónk.

Mikor tagadhatja meg mégis a munkáltató?

Kizárólag technikai vagy formai okokból utasítható el a kérelem:

1. Hiányzó igazolás: Ha a munkavállaló nem mutatja be a szakorvosi igazolást.
2. Jogosulatlan személy: Ha a gondozott személy nem minősül hozzátartozónak, vagy nem él egy háztartásban a munkavállalóval.
3. Keretkimerítés: Ha a munkavállaló az adott naptári évben már felhasználta az 5 munkanapot.

Gondozási szabadság vs. Táppénz vs. Fizetés nélküli szabadság

Gondozási szabadság vs. Táppénz vs. Fizetés nélküli szabadság

A legfontosabb különbség a juttatás és a társadalombiztosítási státusz: míg a gondozási szabadság évi 5 munkanapra mentesít a munkavégzés alól súlyos egészségügyi okból hozzátartozó ápolása céljából, addig nem jár érte fizetés, szemben a táppénzzel. A hagyományos fizetés nélküli szabadsággal ellentétben viszont a gondozási szabadság alatt a társadalombiztosítási jogviszony folyamatos marad, a munkáltató pedig nem mérlegelhet, köteles kiadni azt a kezelőorvosi igazolás alapján.

A döntés meghozatalához elengedhetetlen a jogi és pénzügyi különbségek pontos ismerete. Az alábbi táblázatban összegeztük a 2026-ban érvényes szabályokat.

Jellemző	Gondozási szabadság	Gyermekápolási táppénz (GYÁP) / Táppénz	Fizetés nélküli szabadság
Fizetett távollét?	Nem (Nincs bér, de a TB folyamatos)	Igen (A bér 50-60%-a)	Nem (Nincs bér)
Időtartam	Maximum 5 munkanap / év	Orvosi indokoltság szerint (GYÁP: életkortól függ)	Megállapodás szerint (akár hónapok is)
Kinek az ápolására?	Súlyos beteg hozzátartozó vagy egy háztartásban élő személy	Kizárólag beteg gyermek (GYÁP) vagy saját betegség	Bárki (vagy egyéb ok)
Munkáltatói jogkör	Köteles kiadni (igazolás ellenében)	Köteles tudomásul venni	Munkáltatói engedélyhez kötött*
TB jogviszony	Folyamatos (biztosított marad)	Folyamatos	Szünetel (maga után kell fizetni)
Védettség	Felmondási védelem illeti meg	Felmondási védelem illeti meg	Nincs automatikus védelem

*Kivéve bizonyos speciális eseteket, például gyermekgondozás céljából igényelt fizetés nélküli szabadság.

Melyiket válasszam? Esettanulmányok a gyakorlatból

Sok munkavállalóban felmerül a kérdés: ha beteg a családtag, melyiket válasszam a fenti opciók közül? A válasz az ápolt személyétől és a betegség várható hosszától függ.

1. Ha a gyermeke beteg: Ebben az esetben szinte mindig a gyermekápolási táppénz a racionális döntés. Ez fizetett távollétet biztosít, és nem csökkenti a fizetett szabadságkeretét. A gondozási szabadságot érdemes "tartalékolni" olyan esetekre, amikor a GYÁP már nem alkalmazható (például, ha a gyermek elmúlt 12 éves, de hirtelen kórházi ellátásra szorul, és a szülő jelenléte indokolt).

2. Ha idős szülő vagy házastárs szorul ápolásra: Itt a táppénz nem opció, hiszen az csak a munkavállaló saját betegségére vagy gyermekére vonatkozik. Két lehetőség marad:

• Gondozási szabadság: Ideális hirtelen fellépő, rövid távú krízishelyzetre (pl. műtét utáni hazaszállítás és első napok). Bár fizetés nem jár, a munkáltató nem tagadhatja meg, és a TB-t sem kell egyénileg fizetnie.
• Fizetés nélküli szabadság: Hosszabb rehabilitáció esetén ez lehet a megoldás, de ehhez a munkáltató jóváhagyása szükséges. Fontos tudni, hogy ilyenkor a TB-járulékot (egészségügyi szolgáltatási járulék) a munkavállalónak kell rendeznie a NAV felé.

A megfelelő forma kiválasztása mellett a hosszú távú anyagi biztonság is kulcsfontosságú. Amennyiben a gondozás tartós anyagi terhet jelent a családnak, érdemes tájékozódni a Gondozási támogatás igénylése 2026: Útmutató, feltételek és összegek cikkünkben a rendelkezésre álló állami segítségekről.

A munkahelyi védettség szerepe

A 2026-os munkaerőpiaci viszonyok között nem elhanyagolható szempont a munkahely biztonsága. A gondozási szabadság egyik legnagyobb előnye a fizetés nélküli szabadsággal szemben, hogy a Munka Törvénykönyve felmondási védelemmel bástyázza körül. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a gondozási szabadság tartama alatt nem közölhet felmondást. Ez a jogi garancia teszi ezt az 5 napos keretet rendkívül értékessé, még a kieső bér ellenére is.

Gyakori kérdések (FAQ)

Gyakori kérdések (FAQ)

Fizetett-e a gondozási szabadság 2026-ban?

A Munka Törvénykönyve 2026-os hatályos szabályozása alapján a gondozási szabadság alapesetben fizetés nélküli távollétnek minősül. Bár a munkáltató köteles a munkavégzés alól mentesíteni a dolgozót évi legfeljebb 5 munkanapra, távolléti díj fizetésére törvényileg nem kötelezhető. Egyes munkáltatók azonban kollektív szerződésben vagy belső szabályzatban rendelkezhetnek a bér, vagy annak egy részének folyósításáról.

A kieső jövedelem pótlásáról és az egyéb költségekről részletesen a Gondozási díjak 2026: Mennyibe kerül valójában az idősgondozás? (Teljes Útmutató) című cikkünkben olvashat.

Kinek az ápolására vehető igénybe a szabadság?

A jogszabály szigorúan meghatározza a jogosultak körét: a gondozási szabadság kizárólag a munkavállaló súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval egy háztartásban élő személy ápolására vehető igénybe.

A jogosultság feltételei:

• Hozzátartozó: Házastárs, egyeneságbeli rokon (szülő, gyermek, nagyszülő), örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint testvér.
• Háztartásban élő: Élettárs vagy más személy, akinek lakcíme megegyezik az igénylőével.
• Orvosi igazolás: A kezelőorvosnak igazolnia kell a gondozás szükségességét és a súlyos egészségügyi állapot fennállását.

Miben különbözik a gondozási szabadság a táppénztől (GYÁP)?

Sokan összekeverik a gyermekápolási táppénzt és az új típusú gondozási szabadságot, pedig jogilag és anyagilag is jelentős eltérések vannak köztük. Az alábbi táblázat segít a tisztánlátásban:

Szempont	Gondozási szabadság	Gyermekápolási táppénz (GYÁP) / Táppénz
Díjazás	Fizetés nélküli (alapesetben).	Fizetett (a bér 50-60%-a).
Időtartam	Maximum 5 munkanap évente.	Életkortól függően több nap/hét is lehet.
Kire vehető fel?	Hozzátartozó vagy egy háztartásban élő személy (felnőtt is).	Kizárólag beteg gyermek után (12 éves korig).
Feltétel	Kezelőorvosi igazolás a súlyos állapotról.	Orvosi igazolás a keresőképtelenségről.
Járulékfizetés	Szünetelhet (TB fizetése szükséges lehet).	Biztosított jogviszonynak számít.

Ha a rövid távú szabadság nem elegendő, és tartósabb megoldást keres, érdemes áttekintenie az Otthoni ápolás tippek: Teljes útmutató a biztonságos gondozáshoz 2026-ban írásunkat a hosszabb távú stratégiákért.

Megtagadhatja-e a munkáltató a kérelem elfogadását?

Amennyiben a munkavállaló benyújtja a szükséges orvosi igazolást a súlyos egészségügyi okról, a munkáltató nem tagadhatja meg a gondozási szabadság kiadását. Ez a mentesülés alanyi jogon jár a munkavállalónak.

Fontos tudnivalók a kiadásról:

• A szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
• Legfeljebb két részletben is igényelhető.
• Az igénylést érdemes írásban rögzíteni a későbbi jogviták elkerülése érdekében.

Hogyan érinti a TB-jogviszonyt ez az időszak?

Mivel a gondozási szabadság ideje alatt a munkavállaló jellemzően nem kap bért, a társadalombiztosítási jogviszonya ebben a pár napban szünetel. Ez azt jelenti, hogy erre az időszakra a munkavállalónak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie (melynek összege 2026-ban naponta változó tétel), hogy az orvosi ellátásra való jogosultsága folyamatos maradjon.

Kivételt képez, ha a munkáltató önkéntesen átvállalja a járulékfizetést, vagy ha más jogcímen (pl. GYES) a munkavállaló továbbra is biztosítottnak minősül.

Amennyiben az anyagi terhek enyhítésére keres megoldást, javasoljuk a Gondozási támogatás igénylése 2026: Útmutató, feltételek és összegek című cikkünk tanulmányozását az állami segítségek feltérképezéséhez.

Beleszámít-e a gondozási szabadság a nyugdíjba?

Beleszámít-e a gondozási szabadság a nyugdíjba?

Röviden: nem automatikusan. Mivel a Munka Törvénykönyve szerinti, évi legfeljebb 5 munkanap gondozási szabadság a 2026-os szabályozás értelmében díjazás nélküli távollétnek minősül, ez az időszak alapesetben nem képez járulékalapot. Ennek következtében nem számít bele a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe, kivéve, ha a munkavállaló erre az időszakra vonatkozóan megállapodást köt és önállóan fizeti a nyugdíjjárulékot.

Miért nem keletkeztet szolgálati időt?

A társadalombiztosítási szabályok alapelve, hogy a szolgálati idő elismerése a járulékfizetéshez kötött. A gondozási szabadság ideje alatt a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, de a munkáltató nem folyósít bért. Jövedelem hiányában nem történik társadalombiztosítási járuléklevonás, így a biztosítási jogviszony ezen napokon – nyugdíj szempontjából – szünetel.

Fontos különbséget tenni a rövid távú, munkahelyi gondozási szabadság és az állam által folyósított ápolási díj között, mivel jogi megítélésük eltérő. Amennyiben tartósabb ellátásra van szükség, érdemes áttekinteni a Gondozási támogatás igénylése 2026: Útmutató, feltételek és összegek című írásunkat, amely a szolgálati időt is érintő állami juttatásokat részletezi.

Összehasonlítás: Melyik távollét számít a nyugdíjba?

Az alábbi táblázat tisztázza a különbségeket a különböző gondozási és távolléti formák között 2026-ban:

Távollét típusa	Díjazás forrása	Fizetett időszak?	Beleszámít a nyugdíjba?
Gondozási szabadság (max. 5 nap)	Nincs (Fizetés nélküli)	Nem	Nem
Fizetett szabadság	Munkáltató	Igen	Igen
Táppénz (Gyermekápolási is)	TB / Munkáltató	Igen	Igen
Ápolási díj (Tartós otthoni ápolás)	Állam	Igen (Segély jellegű)	Igen (Járulékfizetés mellett)
Fizetés nélküli szabadság (Egyéb)	Nincs	Nem	Nem

Mit tehet, ha nem akar szolgálati időt veszíteni?

Bár az évi 5 nap kiesése a 40 éves munkaviszony tekintetében elhanyagolhatónak tűnhet, a tudatos tervezés 2026-ban is elengedhetetlen. Ha Ön igénybe veszi a gondozási szabadságot, a következő lehetőségei vannak a folyamatosság fenntartására:

• Járulékfizetési megállapodás: A kormányhivatalnál kezdeményezheti a nyugdíjjárulék önkéntes megfizetését erre az időszakra.
• Szabadságcserék: Egyeztethet a munkáltatóval, hogy a gondozást rendes, fizetett szabadság terhére oldja meg (bár a gondozási szabadság célja éppen az, hogy ne a pihenőidőt csökkentse).
• Adminisztráció: Ügyeljen arra, hogy a bérszámfejtésen pontosan "gondozási szabadságként" és ne igazolatlan távollétként jelenjen meg a kieső idő, mivel ez a munkajogi védettség szempontjából kritikus.

A megfelelő döntés meghozatalához és a hosszú távú tervezéshez javasoljuk a Gondozási Alternatívák 2026: Teljes Útmutató a Legjobb Idősellátási Döntéshez cikkünk áttekintését is, amely segít mérlegelni a munka melletti gondozás és a külső segítségnyújtás közötti választást.

Kivehető-e a szabadság részletekben?

Kivehető-e a szabadság részletekben?

A gondozási szabadság nem köteles egyetlen, összefüggő időszakban történő felhasználásra, a hatályos jogszabályok lehetőséget biztosítanak a megosztásra. A gyakorlatban az évi öt munkanap legfeljebb két részletben vehető igénybe, amennyiben a gondozásra szoruló hozzátartozó egészségügyi állapota vagy az orvosi igazolás ezt indokolja, és a munkavállaló ezt kifejezetten kéri.

A Munka Törvénykönyve rugalmasságot biztosít, hiszen a gondozási szükséglet ritkán jelentkezik előre látható, statikus módon. Azonban a szabadság kiadásának ütemezésekor a munkáltató és a munkavállaló közötti együttműködés elengedhetetlen. A kiadás időpontját a munkavállaló kérésének megfelelően kell meghatározni, de a részletekbe menő egyeztetés elkerüli a későbbi munkaügyi vitákat.

Felhasználási módok összehasonlítása

A döntés megkönnyítése érdekében az alábbi táblázatban foglaltuk össze az egyben, illetve részletekben történő kivétel jellemzőit:

Felhasználás módja	Jellemzők	Kinek ajánlott?
Egy tömbben (5 nap)	A teljes keret egyszerre kerül felhasználásra. Folyamatos jelenlétet biztosít.	Akut műtét utáni lábadozásnál vagy hirtelen állapotromlásnál.
Két részletben	A napok megoszthatók (pl. 2+3 vagy 1+4 nap). Rugalmasabb beosztást tesz lehetővé.	Kontrollvizsgálatokhoz, vagy ha a Gondoskodás otthon: Teljes körű útmutató a támogatásokhoz és teendőkhöz 2026-ban cikkünkben említett szakaszos ápolás szükséges.

Fontos szabályok a megosztáshoz

A gondozási szabadság részletekben történő igénylésekor az alábbi kritériumokra kell fokozottan figyelni 2026-ban:

• Igazolási kötelezettség: Minden egyes különálló időszakra (ha a két részlet időben távol esik egymástól) szükséges lehet a kezelőorvos által kiállított igazolás, amely alátámasztja a gondozás szükségességét az adott napokon.
• Munkavállalói kérelem: A megosztást a munkavállalónak kell kezdeményeznie. A munkáltató nem kötelezheti a dolgozót a szabadság feldarabolására, ha ő egyben szeretné azt kivenni, és fordítva sem tagadhatja meg indokolatlanul a megosztást.
• Határidők: Bár ez a távollét gyakran sürgősségi jellegű, a részletekben történő kivételt is érdemes – a körülményekhez képest – a lehető legkorábban jelezni a munkaadó felé.

A jogalkotó célja a megosztási lehetőséggel, hogy a munka és a magánélet egyensúlya akkor is fenntartható maradjon, ha a családban súlyos egészségügyi probléma merül fel. Ne feledje, hogy a szabadság tartama alatt díjazás alapesetben nem jár, hacsak a munkáltató belső szabályzata vagy kollektív szerződés máshogy nem rendelkezik.

Mi történik, ha a hozzátartozó állapota javul?

Mi történik, ha a hozzátartozó állapota javul?

Amennyiben a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó állapota a vártnál hamarabb javul, a gondozási szabadság igénybevételének jogalapja azonnal megszűnik. A munkavállaló törvényi kötelezettsége erről a munkáltatót haladéktalanul értesíteni és a munkavégzést újra felvenni, mivel ez a távollét kizárólag a tényleges, orvosilag igazolt ápolási szükséglet fennállásáig érvényesíthető.

A célhoz kötöttség elve

A Munka Törvénykönyve (Mt.) 2026-ban is szigorúan kezeli ezt a jogintézményt. A gondozási szabadság nem egy általános pihenőidő, hanem egy célhoz kötött mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól. Ha a "cél" – azaz a személyes gondozás szükségessége – megszűnik, a szabadság is érvényét veszti.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha ön 5 napot igényelt, de a hozzátartozó állapota a 3. napon annyit javul, hogy már nem szorul jelentős támogatásra, a maradék 2 napot nem töltheti otthon ezen a jogcímen. A gyors felépülés örömteli, de adminisztrációs terheket is ró a munkavállalóra.

Ha a beteg állapota stabilizálódott, de továbbra is igényel némi segítséget a mindennapokban, érdemes áttekinteni az Otthoni ápolás tippek: Teljes útmutató a biztonságos gondozáshoz 2026-ban című cikkünket a munka melletti gondozás megszervezéséhez.

Teendők a munkába való korábbi visszatérés esetén

A jogszabályi megfelelés és a korrekt munkáltatói viszony fenntartása érdekében az alábbi protokollt kell követni:

• Azonnali bejelentés: Amint az orvos vagy a szakember jelzi, hogy a "jelentős gondozási szükséglet" megszűnt, írásban (e-mailben) jelezze a HR osztálynak vagy a felettesének a visszatérés dátumát.
• Igazolás módosítása: Ha az orvosi igazolást már előre kiállították az teljes 5 napra, kérni kell a kezelőorvostól a dátum korrigálását a tényleges gondozási időszakra. A társadalombiztosítási és bérszámfejtési rendszerekben a napra pontos adatok kritikusak.
• Bérszámfejtési korrekció: Mivel a gondozási szabadság alapesetben díjazás nélküli (kivéve, ha a cég belső szabályzata mást ír elő), a korábbi visszatérés pénzügyileg előnyös a munkavállalónak, hiszen hamarabb jogosult újra munkabérre.

Adminisztrációs különbségek: Teljes időtartam vs. Korábbi visszatérés

Az alábbi táblázat összefoglalja, hogyan változnak az adminisztrációs terhek, ha a tervezettnél hamarabb tér vissza a munkába:

Szempont	Teljes időtartam (5 nap) kitöltése	Korábbi visszatérés (pl. 3 nap után)
Jogalap	Végig fennáll a gondozási szükséglet.	A gondozási szükséglet a 3. napon megszűnik.
Orvosi igazolás	Egy dokumentum a teljes időszakra.	Korrigált igazolás szükséges a tényleges napokról.
Bejelentési kötelezettség	Csak az igényléskor.	Azonnali értesítés a változás beálltakor.
Bérezés	5 napig nincs munkabér (tb-fizetés szünetelhet).	Csak 3 napig nincs bér, a 4. naptól fizetés jár.
Szabadság nyilvántartás	5 nap "gondozási szabadság" kerül a rendszerbe.	3 nap gondozási szabadság + 2 nap munkanap.

A visszatérés után is fontos figyelni a hozzátartozó állapotát. A krónikus betegségek esetén a javulás néha átmeneti. Amennyiben a beteg állapota újra romlik, és az évi 5 napos keretet még nem merítette ki, a maradék napok később is kivehetők az év folyamán. Azonban, ha tartósabb megoldásra van szükség, érdemes tájékozódni a Gondozási támogatás igénylése 2026: Útmutató, feltételek és összegek írásunkból a hosszú távú lehetőségekről.